Mindenki vonzódik a drágakövekhez . A gyémántokat, a smaragdokat, a rubinokat és a zafírokat az egész világon nagyra becsülik. Ezek valóban drágakövek, felvíditják a szívet - lelket. S a kristály szó hallatán álltalában ezeknek a ragyogása jut a legtöbb ember eszébe. Hasonló megbecsülésnek örvendenek a féldrágakövek is, mint például a karneol, a gránát, a hegyikristály és a lápisz lazuli. Évszázadokon át díszítésre és a hatalom jelképeként használták ezeket. Ám a kristályokat nem csak a szépségükért értékelték nagyra- valamennyiüknek szent jelentősége is volt. Az ősi kultúrákban gyógyító tulajdonságaik ugyanolyan fontosak voltak, mint a díszítőképességük.

A kristályok tulajdonságai mindmáig ugyanazok, de nem mindegyikük olyan feltünő, mint a drágaköveké. Ám kevésbé vonzó külsejük ellenére is rendkívül erőteljesek. A drágakövek természetes, csiszolatlan állapotukban nem igazán hívják fel magukra a figyelmet. Jellegzetességeik azonban változatlanok.Így példáúl egy csiszolatlan zafír amely a megmunkált kő árának mindőssze a töredékét éri, ugyanolyan hatásos, mint a legszikrázóbb csiszolt gyémánt.

Forrás: Judy Hall (Kristálybiblia) 

 

 

 

 
 
 
 
 
 
 
 

Eseménynaptár